A referendum tanulsága: Székelyföld létezik
Ott vagyunk ahol a part szakad: érvénytelen lett a vasárnapi népszavazás, ennélfogva a kormányzó USL, és a hatalmat immár csak Traian Basescu, hivatalába visszatérő államfő személyében birtokló PD-L között tovább folyik majd az ádáz küzdelem, annál is inkább, mert ősszel újabb, immár parlamenti választások várnak ránk. Etekintetben tehát a most lezajlott referendumnak semmiféle hozadéka nem volt, de azért néhány tanulságot mégiscsak le lehet vonni: az 1989 utáni romániai politikatörténet egyik állandó jellemzője az, hogy magyar ember az Iliescu -féle kommunista utódpártra és képviselőire nem szavaz, hacsak nem az a teljességgel borzadályos, de reális választási opció áll fenn, hogy Iliescu vagy Vadim… A magyarokkal még akkor sem lehetett megetetni a FSN-PDSR-PSD-t, amikor 2009-bent Klaus Johannis volt a miniszterelnök-jelöltjük, és az RMDSZ is támogatta ezt a politikai konstrukciót, mert a magyarok inkább Basescura voksoltak.
Nyilvánvaló tehát, hogy nem a Basescu iránti mérhetetlen szeretet tartotta otthon a magyarokat ezen a referendumon, hiszen ő is számos alkalommal akadályozta a magyar érdekek érvényesülését, hanem a Ponta-Antonescu vezette, rendkívül gyanús pártkoalíció. Ugyanakkor Orbán Viktor nyilatkozata is hozzájárult némiképp ahhoz, hogy a magyarok végül teljesen kimaradtak ebből a népszavazásból, felvállalva ezáltal azt, hogy a mintegy hétmilliónyi frusztrált, elkeseredett, a román médiának álcázott propagandagépezet által manipulált és hiszterizált tömeg benne fogja megtalálni saját kudarcának bűnbakját.
De felvállalta, merthogy az erdélyi magyar nem felejt. Ami a romániai politikai életben lehet, hogy baj, hiszen ebben az országban mindent a pillanatnyi érdek határoz meg, ezért azok érhetnek el nagy sikereket, akik sürgősen elfelejtik mára azt, hogy mit mondtak tegnap, merthogy a mai politikai érdekük éppen ellentétes a tegnapival.
Csakhogy a magyar ember nem felejtette el a bányászhadjáratokat, a fekete márciust, de nem felejtette el a MOGYE ügyét sem, aminek megtorpedózásával, azaz a magyar kártya kijátszásával került hatalomra a Ponta-Antonescu csapat. De ha felejtene is, a Székely Mikó Kollégium ügye amúgy is eszébe juttatja a vészterhes kommunista időket, hiszen a román állam oly módon államosította vissza a református egyház tulajdonát képező ingatlant, hogy azt még Lenin elvtárs is megtapsolta volna.
És a magyar emberek nem felejtették el Victor Ponta korábbi nyilatkozatát sem, miszerint Székelyföld nem létezik. Ha van pozitív hozadéka a vasárnapi referendumnak, akkor ez az: a székelyek bebizonyították Victor Pontának azt, hogy Székelyföld létezik.
