Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! történelmi gengszterparádé

Bertolt Brecht a huszadik század egyik legjelentősebb drámaírója, megkerülhetetlen szerző, akinek műveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Hogy ne menjünk messzire, a Budapesti Nemzeti Színházban jelenleg két Brecht-dráma is a repertoárban van, a Kurázsi mama és gyermekei és A kaukázusi krétakör, a bukaresti I.L. Caragiale Nemzeti Színházban pedig a Koldusopera megy. A váradi Szigligeti Színház […]

Totális pártharc Bihar megyében

Újabb szakaszához érkezett Bihar megyében egyfelől a Nemzeti Liberális Párt (PNL), másfelől pedig az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és nyúlványa, az ALDE nevű pártocska képezte koalíció közötti küzdelem. Ennek a harcnak eddigi utolsó csatájaként Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere a városi tanács RMDSZ-frakcióját és a tanács oktatási bizottságát megkerülve az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) kérte […]

Nagyvárad (magyar) fesztiválváros  

Még csak az év felén vagyunk túl, de máris annyi, főként a helyi magyarságot megszólító fesztivált bonyolítottak le ebben az évben Nagyváradon, hogy a címbe fogalt állítás nem csak, hogy jogosnak tűnik, de az eddigi történések még számvetésre is sarkallnak. És nem egyfajta újságírói pedantéria, vagy lokálpatrióta hév, hanem a lezajlott események minősége, vagy ígéretessége […]

A sikertelen referendum tanulságai

Nem lett érvényes, mindazonáltal több dologra rávilágít a második nekifutásra is érvénytelen referendum Nagyvárad és Szentmárton fúziójáról. Először is beigazolódott, hogy  mégiscsak jó az, ha pontosan tudjuk, hogy hányan lakjuk ezt az országot és településeinket. Ugyanis a 2011-es népszámlálás annyira kedvezőtlen adatokat hozott Romániának, hogy az elkövetkező egy évben adatvéglegesítés címszó alatt úgy felturbózták a […]

A magyarok jogaitól ments meg Uram, minket!

A Bihar Megyei Prefektúra keretében működő Bihar Megyei Névadásokat Elbíráló Bizottság indoklás nélkül elutasította azt, hogy a váradi központi híd Szent Lászlóról legyen elnevezve. De aztán sikerült kicsikarni belőlük egy indoklást: a román nemzet egységébe rondít bele Szent László. Egy ilyen magyarázat után elképzelem mi járhat az említett bizottság tagjainak a fejében. Valami ilyesmi: Nagyon […]

Nagyvárad háttéralkuk szorításában

Magyar apolgármestere lett Nagyváradnak. Elviekben persze jó az, ha egy önkormányzatban van magyar elöljáró is, Nagyvárad konkrét esetében azonban a felhőtlen örömöt beárnyékolja az a nem elhanyagolandó tény, hogy az RMDSZ olyan emberrel lépett hatalomra, jelesül Ilie Bolojannal, akit évek óta a magyarok ellenségének állít be, és valljuk be őszintén, nem is mindig alaptalanul.

Piaţa Unirii care nu uneşte ci dezbină

Comunitatea maghiară orădeană care îl respectă pe Sfântul Ladislau este bine antrenată deja: după 1918, statuia Sfântului Ladislau a fost dusă de pe piaţa orădeană care îi purta numele, şi puterea românească – în mod evident – imediat a şi schimbat numele pieţei. Între cele două războaie mondiale piaţa era dominată de statuia regelui Ferdinand, […]

A Szent László tér (újabb) elrománosítása

A Szent Lászlót tisztelő nagyváradi magyar közösség már igencsak megedződött: 1918 után elvitték Szent László szobrát a róla elnevezett váradi főtérről, aminek a nevét a román főhatalom természetesen azonnal meg is változtatta. A kommunista rendszerben ágyúk meg Ceauşescu-portré virított a téren, és meggyőződésem, hogy a római katolikus Szent László-templomot is legfőképp azért akarták elmozdítani a […]

Királybarát szellemiség Nagyváradon. Magyarbarát is?

Néhány éve egyre erősödő királykultusz érzékelhető Nagyváradon, ami a város liberális városvezetéséhez köthető. Akinek ez még nem tűnt fel, annak sorolom: Mária királynő szobra felbukkant a városháza nagytermében, majd Mária királynő szobrot állítottak a Bémer téren, aminek hivatalos elnevezése Ferdinánd tér; a színház román intézményét is Mária Királynőről nevezték el, és azt is rebesgetik, hogy […]

A mai Nagyvárad megalázza a régit

Mivel a holtakat nem illik megbolygatni, ezért újratemetést is csak indokolt esetben szokás végezni. Az újratemetés lényege pedig az, hogy általában jeltelen tömegsírból kiemelik és azonosítják az ott nyugvók földi maradványait, majd tisztességes szertartással újratemetik a holtakat, megadván ezzel nekik azt a végtisztességet, ami minden embernek kijár. A kegyeletnek ez a módja azonban a mai […]