Most nem én fogok papolni, és nem is Julien Benda, aki Az írástudók árulása címmel írt egy könyvet, hanem Babits Mihály, aki ugyanilyen címmel írt maga is egy esszét, reflektálva Benda könyvére. A babitsi gondolatok megdöbbentő aktualitása késztet arra, hogy szemezgessek a szövegéből.
Legutóbbi, Adyt idéző bejegyzésem generált egy kis vitát. Olyat, ami ismét eszembe juttatott egy jelenségkört, amiről érdemesnek találtam elgondolkozni. Íme, mire jutottam.
Egy ideje olvasom és fordítom Ady Endre újságcikkeit. Különösen a nagyváradi évek termését tanulmányozom, és valósággal megdöbbenek azon, milyen zseniális volt újságírónak is Ady. Mindenkivel szembe mert menni, aki szerinte a maradiságot, a hazugságot, az álhazafiságot és a bigottságot képviselte. És kritikáját olyan bátor, mondhatni vakmerően vehemens hangnemben fogalmazta meg, hogy cikkeit elolvasva azon csodálkozok, […]