Vége lett a Festum Varadinumnak. Szerencsére. Évről évre egyre értelmetlenebbé válik ez a fesztivál, sőt, mára már sikerült odáig jutni vele, hogy magára valamit is adó kultúrember ha csak meghallja ezt a szókombinációt, máris vakarózik az irritációtól. Ha történetesen váradi a kultúrához értő ember, akkor még pironkodik is egy kissé, ha meg nem váradi, akkor […]
Nemcsak Szöülban, de a Damaszkuszi kapunál is megfordult az utóbbi napokban Schmitt Pál államfő, őt is megvakíthatta a fény, csakúgy mint a szentek sorába emelkedő druszáját, hiszen amint meghallotta, hogy elvették tőle e doktori címét, és az egész ország elkezdte zúgni, hogy mondjon le, ő erről hallani sem akart, de azt azért elmondta, hogy ha […]
A romániai tüntetéssorozatot egyre többen és egyre több vonatkozásban hasonlítják az 1989-es eseményekhez, de ez a hasonlóság természetesen nem abból fakad, hogy az országban most valóban forradalom zajlik, ugyanis az akkori és a mostani eseménysor tétje és célkitűzései is egészen mások.
Úgy tűnik, megbukott az ortodox egyház arra irányuló lépéssorozata, hogy megszerezze magának a nagyváradi Aluminei utcai iskolaépületet a hozzá tartozó elemi és általános iskolai osztályokkal együtt. A trükk átlátszó volt:
Egyre többen, és egyre gyakrabban követelik a múltunkat, tetteinket, hőseinket. A szlovákok például újabban azt akarják kisütni Liszt Ferencről, hogy ő tulajdonképpen szlovák volt. De a helyi közösségek történetének vonatkozásában is vannak, akik az igaztól eltérően ábrázolnák a mi múltunkat.
Műkincsnek is nehéz lenni abban az országban, ahol a politikum etnikai alapon tesz különbséget az egyházak között. Én legalábbis ezt a következtetést vontam le a Bihar Megyei Tanács október 28-iki ülése után, amelyen a megye választottjai egy órán át vitatkoztak arról, hogy megkössenek-e egy olyan bérleti szerződést, amelyet a jogállamokra jellemző logika szerint meg kellett […]
A válasz egyszerű: a románoké, akik még az ünnepeiket is a magyarok ellenében jelölik ki. Ilyen ünnep 1918. december 1., és ilyen október 12. is, mely Nagyvárad hivatalos ünnepnapja. Ez utóbbi dátum elé azért nem írtam évszámot, mert kettőt is kell. Az egyik 1918, amikor Aurel Lazar váradi otthonában megfogalmazták az erdélyi románok függetlenségi nyilatkozatát, […]
Most szaladtam át a magyarra lefordított Románia földrajza és ugyanannak történelme tankönyvén (tizenkettedikeseknek). Hallottam már előzőleg azt, hogy netán ismét érdekes fordítások születtek, de mendemondákkal ellentétben korrektek lettek a fordítások, még ha nem is kifogástalanok: a leckék rendes magyar nyelven szólalnak meg, és ha olykor a szöveg bükkösebb is a könnyen tolerálhatónál, az valószinűleg az […]
Minden kréteai hazudik, mondja egy krétai. A magyar genetikusan alattvaló, mondja a magyar Kertész Ákos, aki levelét megírta az Amerikai Népszavában, és amivel meglehetősen nagy botrányt kavart Magyarországon. Pedig a levél figyelmes elolvasása után rájöhetnénk, hogy az az iromány egy cseppet sem minősíti a magyarokat, ami miatt beindult a sápítozási lavina, a levél szerzőjét annál inkább.
Az osloi vérengzés az európaiakat elfogultan szemlélőket is rádöbbentette arra, hogy a terrorizmus nem a muzulmánok kiváltsága, de a szőke, kék szemű emberfajta is tud még ideológiától megittasult vérengző lenni, holott a nácizmus és a kommunizmus után sokan gondolták, gondolják azt, hogy a mi kontinensünkön már kigyógyultak az emberek ebből a halálos kórból.