Adózzunk kegyelettel a rendszerváltás utáni első évek emléke előtt, amikor a romániai magyarokban az összetartozás, a közösség életét jobbítani kívánó szándék olyan erős volt, hogy nem is volt kérdés magyar ember számára az, hogy belépjen-e az RMDSZ-be, vagy sem, mert azok a magyarok is, akik nem akartak maguknak semmilyen tisztséget, szívesen iratkoztak be, hogy tagdíjukkal […]
Erre a kérdésre nincs pontos válasz, pedig azon a mai sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették Miklós János leváltását a Nagyvárad Táncegyüttes éléről, felsorakozott a Nagyváradi Szigligeti Színház gyakorlatilag teljes vezetősége:
Leváltása bejelentésének napján, hétfőn a nagyváradi színházban tartott sajtótájékoztatón olvasta fel a Szigligeti Színház vezetőségéhez és a közvéleményhez címzett nyílt levelét Miklós János a Nagyvárad Táncegyüttes leváltott társulatvezetője. Íme a levél, csaknem teljes terjedelmében.
Amikor éppen nincs aktuális elítélni, kritizálni valója, ellenben van szabadideje, akkor Tőkés László régről ismert ellenségeit gyapulja, de kitalál magának és a közvéleménynek új ellenségeket is. Most például engem és a Bihari Naplót. Íme:
Megy a kavarás a nagyváradi Szigligeti Színháznál. Valaki, vagy valakik erősen elkezdték fúrni Szabó K. István művészeti igazgatót. Olyannyira, hogy a srác bepipult, és ezt most már előttem, az újságíró előtt sem titkolja. Igaz, ebben az őszinteségben egyéni érdek is vezette, hiszen tőlem akarta megtudni, hogy valóban én vagyok-e az egyik szarkeverő.
Akárhányszor Budapesten jártam, amikor csak tehettem, elmentem az országház közelében felállított József Attila szoborhoz. Leültem mellé a „rakpartra”, és együtt hallgattam Attilával a Duna fecsegését. Ez a néhány perces hallgatás olyan volt nekem, mint egy hívő embernek lehet egy áhitatos önmagába vonulás valamelyik csendes templomban.
A válasz egyszerű: a románoké, akik még az ünnepeiket is a magyarok ellenében jelölik ki. Ilyen ünnep 1918. december 1., és ilyen október 12. is, mely Nagyvárad hivatalos ünnepnapja. Ez utóbbi dátum elé azért nem írtam évszámot, mert kettőt is kell. Az egyik 1918, amikor Aurel Lazar váradi otthonában megfogalmazták az erdélyi románok függetlenségi nyilatkozatát, […]