A test(részek) társadalmiasítása
A németeknek a saját igazukban való hite végül is lenyűgöző, mert amiben hisznek, azt terjesztik is minden lehetséges módon és csatornán. A sporton keresztül is. Lásd a mellékelt képet: 1935-ben a rasszizmus ideológiáját hirdették karjuk lendítésével, 2022-ben pedig a szájuk elé tett kézzel tiltakoznak amiatt, hogy nem viselhetik a genderizmus szivárványos jelképét. Vagyis mégiscsak hitet tettek saját igazuk mellett.
De milyenek is ezek az igazságok?
A két képen megörökített gesztus valójában arról árulkodik, hogy a németek nem szoktak le arról, hogy az ember biológiai meghatározottságait, adottságait társadalmiasítsák. A karlendítős korszakukban nem volt elég nekik a biológiai vér, a vércsoportok szerinti, tudományosan megalapozott, amúgy semmiféle társadalmi implikációval nem járó felosztás, ők megteremtették a társadalmi vért, így lett Rh pozitív, és Rh negatív vércsoport helyett „felsőbbrendű vér”, „alsóbbrendű vér”, „tiszta vér”, „árja vér”, „kevert vér”, „tisztátalan vér”, és a sor a végtelenségig folytatható, mert a társadalmi vér teljességgel elvonatkoztatható a vér biológiai, tudományosan megismerhető konkrét jellegzetességeitől. A társadalmi vér akkoriban tudományosnak tűnő koncepciója arra késztette az embereket, hogy identitásmeghatározó tényezőként viszonyuljanak saját vérükhöz.
Ugyanígy jártak el a karlendítők a bőrszínnel is: a biológia, a genetika által meghatározott és értéksemlegesen leírható fekete, fehér és sárga bőrszínt és ezek variánsait „árja bőrszínre”, „felsőbbrendű bőrszínínre”, „alsóbbrendű bőrszínre” társadalmiasították. És a sor a végtelenségig folytatható, mert a társadalmiasított bőrszínnek úgy sincs semmi köze az emberi test fizikai korlátoknak alávetett tényvalóságához. Ugyanakkor a társadalmi bőrszín az emberi identitás fragmentálásához és áltudományos rangsorolásához vezetett.
A karlendítők szivárványszínben pompázó utódai a vér és a bőrszín helyett a nemet társadalmiasítják, mondván, hogy az társadalmi konstrukcíó, távolról sem biológiai, anatómiai meghatározottság. Ennek kinyilatkoztatása után nincs akadálya annak, hogy a biológia, az anatómia által precízen feltárt férfi és női mivolt helyett megteremtődjön a „harmadik nem”, a „gender queer közép”, a „cross-dresser”, a „kétlelkű”, és a sor a végtelenségig folytatható, mert az emberi fantázia a testi valóság kötöttségeitől eltérően korlátlan. Ráadásul a társadalmi nem emberi identitáskategóriák tudományos köntösbe burkolt sorozatgyártásának alapjául szolgál.
Van azonban a hasonlóságok mellet egy komoly különbség is: a genderizmus olyan fogalmakba burkolja magát, mint szeretet, szerelem, tolerancia, emberi jogok, ezért sem vevődik észre a rasszizmushoz való meghökkentő hasonlósága. De attól még ideológia marad.
UI. A fenti írás nem a katari politikai rendszer melletti kiállás, hanem a testi adottságokon való bármiféle ideológiai élősködés elutasítása.