A Bihar Megyei Prefektúra keretében működő Bihar Megyei Névadásokat Elbíráló Bizottság indoklás nélkül elutasította azt, hogy a váradi központi híd Szent Lászlóról legyen elnevezve. De aztán sikerült kicsikarni belőlük egy indoklást: a román nemzet egységébe rondít bele Szent László. Egy ilyen magyarázat után elképzelem mi járhat az említett bizottság tagjainak a fejében. Valami ilyesmi:

Nagyon csinálja az eszét nálunk itthon ez a Szent László. Az még hagyján, hogy évekkel ezelőtt az UDMR, vagy valami másik magyar párt (mert nálunk olyan sok jogaik vannak a magyaroknak, hogy még több pártjuk is lehet, nem csak egy) elkezdett fesztivált szervezni Szent László néven. Persze, hogy a központban akarták megtartani a fesztiváljukat, lehetőleg az Unirii téren, de a polgármesteri hivatal jól vizsgázott, és kitessékelte őket a Bălcescu parkba. Igaz, hogy az is elég közel van a központhoz, de azért mégsem az Unirii tér. Hallom – én nem voltam ott, én nem járok magyar rendezvényre –, hogy jó nagy tömeg szokott összegyűlni a Bălcescuban ezen a fesztiválon, sőt, még az itt hallottam, hogy egész jó koncertek vannak ott, meg civilizáltan viselkednek a magyarok, nem szemetelnek, nem verik szét a szemétkukákat, nem törik szét a padokat. Persze, akiktől ezt hallottam, mind nagyon politically correctek, vagy annak akarnak tűnni, ezért terjesztenek ilyesmit. Még hogy a magyarok civilizáltan viselkednek! Ki hisz el egy ilyen mesét!? Hiszen mi tanítottuk őket civilizációra, már amennyire lehetett ezt az Ázsiából származó népséget, amelyik még most is nyereg alatt puhítaná a húst, ha mi nem húzzuk ki őket a sötétségből.

Na de lépjünk túl ezen a Szent László Napokon, hadd szórakozzanak a magyarok is, mi megengedjük ezt nekik, elvégre toleránsak vagyunk. Az egyetlen kikötésünk az, hogy ne a városközpontban duhajkodjanak, ha már erre támadt kedvük, hiszen a központ, és főként az Unirii tér nem arra való, hogy magyarok vegyék birtokba. Ezt így persze nem mondhatjuk ki, mert félreértenék, és egyből jönne a nyakunkra az Európai Unió, meg minden egyéb nemzetközi szervezet, ahol a magyarok szoktak siránkozni, ezért sokkal finomabban, mégis egyértelműen kell a tudomásukra hozni ezt a tényt. Amikor a polgármesteri hivatal tervbe vette, hogy felújítja az Unirii teret, gyorsan meszelte annak a helyi magyarnak a tervét, aki egy hatalmas szürke placcot csinált volna az Unirii térből, és megbízott egy bukaresti szakembert, aki igazán a kedvünkre való díszes, reprezentatív teret álmodott meg, méltó helyet ahhoz, hogy ott történelmünk három jeles személyisége helyet kapjon. És ez utóbbi volt az egyértelmű üzenet a magyaroknak: a főtéren a mi népünk három jeles történelmi személyisége fog állni, magyar alakoknak nincs ott mit keresniük. A városházának ezzel a döntésével maximálisan egyetértek, bár az egy cseppet sem tetszik, hogy Mihai Viteazult el akarják vinni onnan. Ő is ott maradhatna, és akkor négy nagy történelmi személyiségünk szobra lenne az Unirii téren.

De úgy látszik a magyarok nem értették meg az üzenetet, mert mi történik?? Hát nem előálltak azzal, hogy ha már lesz három új szobor az Unirii téren, akkor legyen Szent László szobor is negyediknek??!!! Érted, az Unirii téren!! Ez már tűrhetetlen, hogy ez a hangos kisebbség ilyen pofátlan kéréssel álljon elő, hogy a mi városunk főterére, az Unirii térre holmi magyar király szobrát helyezzük ki. Sehol a világon nincs ilyesmi, pont úgy, ahogy autonómia sincs sehol a világon, ez is csak a magyarok kitalációja. A mi országunkban élő magyar kisebbségnek sokkal több jogaik vannak, mint bármely más kisebbségnek a világ bármely országában, erre ők még autonómiát akarnak, meg Szent László szobrot az Unirii térre. Mi toleránsak vagyunk, ezért megengedtük nekik, hogy legyen egy utca elnevezve az ő királyukról, persze nem a belvárosban. De akkor is, a világ melyik országában hallottál olyat, hogy az egykori megszálló hatalom királyáról utca legyen elnevezve bárhol is? Ezt is csak mi engedjük meg azoknak a magyaroknak, akik évszázadokon át megszállva tartották ősi anyaföldünket.

Azt helyeslem, hogy a polgármesteri hivatal ellenáll ennek a magyar nyomásgyakorlásnak, és nem hajlandó elkövetni azt a szentségtörést, hogy Szent László szobrát kihelyezzék az Unirii térre, hiszen 2018. december 1-jén a Nagy Egyesülés századik évfordulóján hogyan tudnánk felhőtlenül ünnepelni, ha a tér egy pontján ott éktelenkedne egy Szent László szobor?! Azt viszont már távolról sem tartom jó dolognak, hogy a polgármesteri hivatal kész lenne arra, hogy az éppen most felújított várba tegyenek egy Szent László szobrot. Hát nincs már nekik két Szent László szobruk is a székesegyházuk előtt, már a várat is el akarják foglalni?! Mi ez, ha nem annak bizonyítéka, hogy a magyaroknak túlságosan is sok jogaik vannak, de mindez mégsem elég nekik?!

De talán még ennél is megengedhetetlenebb engedmény az, hogy a polgármesteri hivatal hajlandónak mutatkozik a város központi hídját Szent Lászlóról elnevezni. Mi toleránsak és megértőek vagyunk, ezért az ellen talán nem emelnénk kifogást, ha mondjuk a néhány éve a külvárosban felépült hidat neveznék el Szent Lászlóról, ha már annyira a szívük csücske a magyaroknak ez a Szent László, de hogy a város központjában lévő hidat nevezzék el róla, amit mindig is Ferdinand király hídnak hívtak, ez már sok! Minden jóérzésű helyi lakosnak tiltakoznia kell ezellen a hídelnevezés ellen, és mivel a magyarok ennyire telhetetlenek, azt is meg kell tiltani nekik, hogy bármit elnevezzenek Szent Lászlóról nálunk itthon. És persze Szent László szoborról sem lehet szó. Megmondom őszintén, én azt se bánnám, ha az Unirii téren álló Szent László templomot is lebontanánk vagy elköltöztetnénk, mert a város központjában semmire nincs szükség, ami egy elnyomó államra utal. Nem is értem, hogy annak idején a mieink is miért védelmezték azt a templomot, amikor az akkori hatalom el akarta vinni onnan. Sok rosszat el lehet mondani az akkori rendszerről – én is antikommunista vagyok –, de az mindenképpen a javára írható, hogy nagyon sokszor a nemzeti érdekeket figyelembe véve cselekedett, és annak a templomnak az elköltöztetése, helyi szinten legalábbis, nemzeti érdekeket szolgált volna. Mi mindig is toleránsak voltunk, és eszünk ágában sincs bántani a magyarokat, viszont ez a mi országunk, és a mi városunk, nekik pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy hol van a helyük. A külvárosban. És ha ez nem tetszik nekik, akkor menjenek el az országunkból.