A magyar államfői tisztség körüli bonyodalmak Magyarország legsúlyosabb problémáira mutatnak rá: a nemzet szétszakítottságára, és a jogállami rendszer hiányosságaira. A kettő között szoros összefüggés van, és a Tisza kormány mindkettőt meg akarja oldani, de rossz sorrendben kezdett hozzá a gondok orvoslásához. Az ország új vezető ereje a nemzetegyesítés eszméjének érvényesítésével kezdte, amit a köztársasági elnök hivatott megtestesíteni. Ezért is gondolta Magyar Péter első körben azt, hogy Polgár Judit a megfelelő jelölt, mert pártpolitikától mentes karrier az övé, akinek nemzetközi sportteljesítménye minden vitán felül áll és köztiszteletet érdemel pártszimpátiáktól függetlenül.

Ez téves feltételezés volt. Senki nem gondolta volna, hogy ilyen erős, antiszemitizmussal átitatott gyűlölet- és megvetéscunami zúdult egy olyan emberre, akikre korábban soha magyar embernek rossz szava nem volt. Ez rávilágított arra, hogy a magyar nemzet olyan végletesen ketté van szakadva, hogy ma Magyarországon nem lehet olyan jelöltet találni, aki a nemzetegyesítést képviselhetné.

Ebben a helyzetben a Tisza párt a sorrendet megfordítva azt gondolta, hogy előbb visszaépíti a jogállamot, azt követően jöhet a nemzetegyesítés. Ebből a megfontolásból a lehető legjobb döntést hozta meg azzal, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek.

A nemzetegyesítés előfeltétele az állam iránti bizalom helyreállítása. Ezt a bizalmat a Fidesz éppen azzal rendítette meg, hogy Baka Andrást elmozdította a Legfelsőbb Bíróság éléről, amivel egy nagyon aggályos precedenst teremtett minden további személyre szabott jogalkotásnak. A precedens és az ennek megágyazó jogi keret megteremtésével a Fidesz tálcán kínálta a megoldást a Tisza pártnak ahhoz, hogyan mozdítsa el államfői tisztségéből Sulyok Tamást. Dr Baka András jelölése államfőnek erkölcsi és egyfajta jogi igazságtétel, továbbá visszatérés ahhoz az állameszméhez, amelyben a fontos állami intézmények betöltik a hatalmat ellenőrző és korlátozó szerepüket, és nem kiüresedett, az éppen regnáló kormány kirakatintézményeiként működnek. Baka András jelölése annak is a jele, hogy a Tisza kormány komolyan gondolja a hatalom intézményi kontrolljának az eszméjét és mechanizmusait, és ha sikerül újjáépíteni Magyarországon a jogállamot, az az alapját képezheti a nemzetegyesítésnek.