A damaszkuszi út Tusnádfürdőről indul

Orbán Viktor tusványosi beszéde a legjelentősebb politikai paradigmaváltást jelzi előre az 1989-es fordulat óta. A miniszterelnök az új szemlélet kialakulásának kiindulópontját a 2008-as gazdasági világválságba helyezte, ami szerinte legalább akkora horderejű világtörténelmi esemény, mint az első és a második világháború lezárása vagy a1989-es rendszerváltás volt. Erre a gondolatra azért volt szüksége, hogy az általa felvázolt […]

Néhány gondolat a Wass Albert kultusz margójára

A kultúra fogalmát az embert kiművelő, értékteremtő és értékőrző kreatív folyamatnak értelmezve, és leválasztva azt a munkáról, az oktatásról, a sportról, a szórakozásról, a divatról és megannyi más, a társadalom fontos szegmenséről, felvetődik a kérdés, hogy kultúrnép-e a magyar. Persze, hogy az, húzza ki magát a derék magyar ember, elvégre micsoda kultuszt teremtettünk Wass Albert […]

Vízválasztó a Nyugat-Oroszország viszonyban

A Malaysia Airlines repülőgépének lelövésével nyíltan nemzetközivé terebélyesedett az ukrajnai polgárháborús konfliktus – amelyik eddig sem csupán egy belviszály volt, hiszen a törvényes ukrán hatalmat a Nyugat, a szakadárokat pedig Oroszország támogatja –, hiszen közel háromszáz, főként európai civil áldozata van a tragédiának, amelyért minden jel szerint az ukrajnai szeparatistákat, és így közvetetten Oroszországot lehet […]

Ennél mélyebbre lehet még?

Újabb jelentős fejezetéhez érkezett az évtizedek óta tartó, egyre ócskább poénokat gyártó romániai politikai kabaré: megegyezett egymással a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a tévés ámokfutóból pártalapítóvá lett Dan Diaconescu vezette, úgynevezett néppárt, a PP-DD. A megegyezés értelmében Diaconescuék a határon túli románok hivatalát kapják meg, továbbá beülhetnek a PSD irányítása alatt álló megyei önkormányzatok alelnöki […]

A nyertesek veszteségei

Az európai parlamenti választásokat a romániai pártoknak két alapvető érdekük szolgálatába állították: egyrészt a lehető legmagasabb részvétellel kívánták bizonyítani az ország lakosságának uniós elkötelezettségét, másrészt a belpolitikai csatározásban minél nagyobb tekintély elérésére törekedtek. Az előbbi vonatkozásban Traian Băsescu államfő odáig ment, hogy kijelentette: még azok is európai elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, akik csak azért mentek el […]

Szakállas kulturkampf

Nem tudom, régebben hogy volt, de amióta én emlékszem rá, az Euróviziós Dalfesztivál egy olyan álzenei felhajtás, aminek kapcsán csak addig lehet dalokról beszélni, amíg az ember kiejti  a száján a rendezvény elnevezését, mert egyébként csak egy könnyűzenei giccsparádéval álcázott színjáték az egész, ami mindez idáig a népek közötti egyetértést, meg a jószomszédi viszonyt volt […]

Királybarát szellemiség Nagyváradon. Magyarbarát is?

Néhány éve egyre erősödő királykultusz érzékelhető Nagyváradon, ami a város liberális városvezetéséhez köthető. Akinek ez még nem tűnt fel, annak sorolom: Mária királynő szobra felbukkant a városháza nagytermében, majd Mária királynő szobrot állítottak a Bémer téren, aminek hivatalos elnevezése Ferdinánd tér; a színház román intézményét is Mária Királynőről nevezték el, és azt is rebesgetik, hogy […]

A legitimációs válság jelei

A román szenátus elfogadta a PSD-s Mircea Duşa védelmi miniszter által benyújtott törvénytervezetet, amely szerint minden romániai városban kötelező lesz egy főutat elnevezni 1918. december elsejéről. Sőt, a tervezet az utcaelnevezések mellett arról is rendelkezik, hogy a december elsejei nemzeti ünnep alkalmával minden városban ünnepségeket kell szervezni. Egy másik PSD-s politikus pedig azzal a javaslattal […]

Jobboldali elkötelezettségű Magyarország

Amikor egy párt ilyen hatalmas előnnyel tud duplázni, ahogy tette azt a Fidesz Magyarországon, az nyilvánvalóan nem egy egydimenziós történet, hanem több fontos tényező együtthatásával kell magyarázni. Az április 6-iki választás legegyértelműbb üzenete Magyarország jobboldali elkötelezettsége, hiszen a Fidesz négy évnyi kormányzás után is fölényesen tudott nyerni, emellett ezt az elkötelezettséget mutatja az is, hogy […]

Kivel azonosítsa magát az erdélyi magyarság?, avagy miben hasonlít a Krím Nagy-Romániához

Az ukrán válság kirobbanása óta, és főleg amióta Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet, minden elemző abból a szemszögből tekint az eseményekre, ahogy azt az ő nemzeti, államérdekei megkívánják. Leszűkítve a kört, az erdélyi magyar kommentárokból kiérződik annak a kényszere, hogy az események megítélése során azonosítsák az erdélyi magyarságot valamelyik a konfliktusban részes közösséggel, vagy annak […]