Gyenge demokrácia, erős demokrácia
A müncheni biztonsági konferencián J.D. Vance amerikai alelnök bírálta Romániát, amiért érvénytelenítette az elnökválasztást, méghozzá „egy hírszerző szolgálat ingatag gyanúján és a kontinentális szomszédok hatalmas nyomására”. Majd pedig kijelentette: „Ha a demokráciátok lerombolható egy másik ország által internetes reklámra fizetett néhány százezer dollárral, akkor nem lehet túl erős”. J.D. Vance szerint a romániai és általában az európai demokráciát nem a külső erők, például Oroszország vagy Kína, hanem a belső fenyegetés teszi próbára, mert Európa nem elég elkötelezett a demokratikus értékek iránt. Sőt, Európa vezetői eltúlozzák Oroszország befolyását belpolitikájukban, miközben elnyomják a rendszerellenes pártok felemelkedését, korlátozzák a szólásszabadságot, és kizárják a populista pártokat a politikai diskurzusból. „Nem teremthető meg a biztonság, ha félnek a másféle hangoktól, az eltérő véleményektől. Ha félnek saját választóiktól, Amerika semmit nem tud önökért tenni” – szólt a kioktatás.

Gyenge demokrácia
J.D. Vance főnöke Donald Trump, akinek meggyőződése, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztás el volt csalva. Ha Donald Trumpnak igaza van, és valóban elcsalták azt a választást, akkor Amerika igencsak gyenge demokrácia. De ha nem csalta el senki az elnökválasztást, miközben Donald Trump hívei magának a vesztes elnöknek a sugallatára megtámadták az amerikai demokrácia legfontosabb intézményét, a Capitoliumot, és ezek után Donald Trump még részt vehetett – és meg is nyerhetett – egy elnökválasztást, ez szintén annak bizonyítéka, hogy az amerikai demokrácia nagyon meggyengült. Mert ami régi, az nem feltétlenül erős is.
Erős demokrácia
Most térjünk át Romániára. Tévedés vagy tudatos félreértés azt állítani, hogy Romániában pusztán egy ingatag gyanú, és külső nyomás hatására érvénytelenítették az elnökválasztást. Az érvénytelenítés oka az volt, hogy a második fordulóba bejutott egyik jelölt, Călin Georgescu nem tartotta be Románia törvényeit. Ő maga jelentette ki, hogy a kampánya nulla lejbe került, ezek után „néhány százezer dollár” is, amit a kampányára költöttek, és amivel nem tud elszámolni, törvénytelenné teszi a jelöltségét. Ha Oroszország finanszírozta a kampányát, semmi baj, tegye, de erről vagy Oroszország vagy a jelölt tájékoztassa a szavazópolgárokat, és mondják el nekik azt is, hogy mennyi pénzt költöttek a kampányra, mert a szavazók csak így tudnak a tények ismeretében dönteni arról, hogy valóban meg akarják-e választani az Oroszország által pénzelt jelöltet.
Călin Georgescu internetes nyomulását úgy építették fel, hogy az ne tűnjön politikai kampányak, hogy a politikai üzentetek átmenjenek azokon a szűrőkön, melyeknek dolga megrostálni pont az efféle üzeneteket. Tehát Călin Georgescu és az ő kampányát lebonyolítók csaltak a többi jelölttel szemben, akik viszont betartották a törvényeket, és emiatt hátrányba kerültek Georgescuval szemben. Románia ezért is érvénytelenítette az államfőválasztást, ami erős húzás volt, mert nem engedett el ilyen nyilvánvaló törvénytelenségeket.
Persze, a fentiek nem teszik szükségessé azt, hogy nagy néptömegek megválasszanak valakit, csak azért, mert sokat kampányol a TikTokon. Ez igaz, de egyrészt ez a megállapítás nem teszi semmissé Călin Georgescu törvénytelenségeit, illetve képet nyújt arról is, hogy milyen megdöbbentően erős hatása van az internetnek, a közösségi médiának egész nemzeti közösségek tudatára és érzelmeire, ráadásul ez a hatás külföldi erők által generálható és alakítható. Aki ezzel tisztában van, az azt is tudhatja, hogy nem a demokrácia alapértékei kérdőjeleződtek meg Európában, hanem az egyre virtuálisabbá váló világ kezdi ki a demokrácia működési mechanizmusait.
Demokraták és populisták
J.D. Vance szövegének második része a magyarázat beszédének első részére: az új amerikai vezetés azért vonja kétségbe Európa elköteleződését a demokrácia értékei iránt, mert itt is populista, úgynevezett rendszerellenes erőket akar hatalmon látni, ennek tanújelét adta J.D. Vance azzal is, hogy néhány órával a beszéde után tiszteletét tette az AfD-nél, és Georgescu is egy ilyen hatalomra méltó populista jelölt a szemükben. Ezért is hullat az alelnök krokodilkönnyeket a szólásszabadságért, mert a trumpista kormányzat számára a szólásszabadság valójában nem alapvető emberi jog, hanem pusztán taktikai hivatkozási alap arra, hogy bármit lehessen nyilvánosan terjeszteni semmiféle felelősségvállalás nélkül, a legképtelenebb hazugságot is, mert ez növeli a populisták esélyét arra, hogy hatalomra jussanak. Trump győzelmét is ez hozta el: egy olyan alternatív valóságot teremtett, amiben bármi és bárminek az ellenkezője is igaz lehet, ahol nem erény a tényekhez való ragaszkodás, ahol elhomályosulnak a szellemi, erkölcsi támpontok, és egy ilyen közegben a választópolgárok is elveszítik tájékozódási képességüket.
Călin Georgescu Romániában pont ugyanazt a stratégiát követi, mint Trump Amerikában: a legnagyobb hidegvérrel állítja a legnyilvánvalóbb hazugságokat, vagy kijelent valamit, hogy másnap már annak az ellenkezőjéről papoljon. És a legmegdöbbentőbb felismerés az, hogy úgy tűnik, Trump Amerikája ezt az embert látná szívesen Románia államelnökének, erre utal J.D. Vance beszéde, és ezt jelzi korábbról Trump legidősebb fiának megnyilvánulása, aki szerint Elena Lasconi és az őt támogatók verekedték ki az államfőválasztás eltörlését, hogy ne legyen Georgescu az elnök. Sokkoló az a tudat, hogy Amerika egy olyan embert látna Románia élén, aki szerint Antonescu és Zelea Codreanu nemzeti hősök – ebben a vonatkozásban Georgescu mindvévig következetes volt! –; aki szerint a romániai kisebbségeknek a románok adtak földet és vizet; aki azt állította, hogy meghívták Trump beiktatási ünnepségére, csak ő nem ment el; aki azt mondta, hogy az ukrajnai háború nem a románok háborúja, ezért nem szabad semmilyen módon beavatkozni, hogy pár nap múlva már Nagy-Romániáról álmodozzon és igényt tartson ukrán területekre, stb., stb.
Új világkorszakba léptünk, melyben az alternatív valóság – korábbi nevén hazugság – ránehezedik a tárgyi valóságra. Az új világkorszak a feladat megkettőződését hozta el: már nem csak Putyint, hanem Trumpot is túl kell élni.